Napjainkban a legtöbb vállalat, már amelyik túlélte eddig a válság viharait, igyekszik kommunikációját minél szerteágazóbbá tenni. Ma már nem elégszünk meg azzal, hogy különböző reklámüzenetekkel bombázzuk a vevőt, lépten-nyomon megszólítjuk, hírlevéllel, szórólapokkal árasztjuk el.

Cselekvő részeként szeretnénk őt tudni, aktívan be akarjuk vonni az értékesítési folyamatba, s általuk szeretnénk folyamatosan információhoz jutni a vevői igényeket, piaci trendeket, elvárásokat illetően. Ennek a modern, interaktív kommunikációnak, melyben természetesen kardinális szerepe van a közösségi oldalaknak – ld. facebook és társai – nagyon fontos eleme lehet a céges újság is. De itt már nem a klasszikus értelemben vett nyomtatott újságra kell elsősorban gondolnunk, hiszen ezek ideje ma, az egyre „okosabb” készülékeink korában, lassan leáldozóban van, ráadásul a cégek ma, a horribilis nyomdai és postaköltségek miatt százszor is meggondolják, hogy megéri-e a ráfordítást nyomtatott újságok kivitelezése, kiküldése. Más a helyzet azonban az elektronikus újsággal – röviden E-újsággal. A fent említett interaktivitás itt adott, hiszen a megfelelő modult választva olvasóink kommunikálhatnak velünk, megoszthatják véleményüket, fel-és leiratkozhatnak, adatokat küldhetnek-fogadhatnak, beleszólhatnak a szerkesztésbe stb. ráadásul az E-újság lapozgatása közben nem csorbul az igazi újság-élmény sem! Az E-változat egyesíti a nyomtatott és az elektronikus média előnyeit: ugyanúgy lapozható, nézegethető, mint a „valódi”, még a papírzizegés sem marad el, azonban a multimédiás tartalmaknak köszönhetően rákattinthatunk egy tetszés szerinti videóra vagy linkre is,

Forrás: Martienssen Enikő , Kép: PIM

„Az Év Honlapja” pályázat, mely az idén már tizedik alkalommal kerül kiírásra, a Magyar Marketing Szövetség és az Internet Marketing Tagozat által került kihirdetésre. A pályázat, mely méltán népszerű, szakmai berkekben is egyre nagyobb elismerésnek örvend. Évről évre több a jelentkező, 2010-ben csaknem 360 pályázat futott be, ezért a szervezők bíznak a tendencia folytatásában, s ezért is bővítették a korábbi 22 kategóriát most három újjal.
„Újabb korszakváltáshoz érkezett a marketing szakma. A digitális tér beszippantja a fogyasztót, összefolyik a munka és a szórakozás. A médiaélmény egyre meghatározóbb a felhasználók életében. Új fogalmak és modellek képződnek, melyekkel nekünk is lépést kell tartanunk. A mobil marketing megoldások, márkázott digitális megoldások és a közösségi marketing megoldások kategória beépítésével új irányok felé nyitunk. Utóbbiban idén Az Év Facebook oldalát is kihirdetjük” – így nyilatkozott Varga István alapító a pályázat alakulásáról.
A Budapesti Gazdasági Főiskola Külkereskedelmi Karának Kereskedelem és marketing szakos hallgatói fogják értékelni az Ifjúsági kategóriát. Kategóriánként egyetlen honlap kaphatja meg „Az Év Honlapja” címet. Azonban különdíjjal jutalmazhatja a szakmai zsűri azokat a honlapokat, amelyek az adott kategóriában, holtversenyben végül alulmaradnak. Minőségi díjban részesítheti a zsűri azokat a kategóriájukban kiváló honlapokat, amelyeket a kiemelkedőnek tart.
„Az idei év újdonsága, hogy a pályázat teljes ideje alatt ’Az Év Honlapja 2011’ hivatalos Facebook oldalán lehet majd lájkolni a pályázatokat. A legtöbb lájkot összegyűjtő weblap díjat vehet át, így tehát nem kell magyaráznom, hogy érdemes minél előbb pályázni” – hívta fel a figyelmet a pályázat szervezője. A hagyományos közönségszavazás ebben az évben sem marad el, melyet a pályázat lezárása után indítanak a www.azevhonlapja.hu oldalon. 2011. december 2-án kerül sor az ünnepélyes díjátadóra Budapesten, a Hotel Helia-ban.
Forrás: azevhonlapja.hu

A fórumon Bod Péter Ákos, egykori jegybankelnök, Dr. Szöllösi László, kis és középvállalkozásokért felelős helyettes államtitkár, Glaser Tamás, a VOSZ elnöke (Vállalkozók Országos Szövetsége), és Kovács Patrik, a FIVOSZ (Fiatal Vállalkozók Országos Szövetsége) elnöke is jelen voltak. Az openEU.eu internetes gazdasági platform is jelentős szerepet játszik a KKV-Ház Zrt. megvalósításában, és az openEU vezető tisztségviselője, Alf Martienssen plenáris előadóként vett részt a rendezvényen. A fórum minden résztvevője röviden vázolta a magyar kkv-k helyzetét, utána rövid beszélgetés folyamán a hallgatók összefoglalhatták a véleményüket és majd azt a fórumnak megítélésre bemutathatták.
Ezzel az igen eredményes rendezvénnyel letettük a magyar a magyar KKV-Akadémia és további olyan fórumrendezvények alapkövét, ahol a kkv-k nyíltan kifejthetik a véleményüket, amelyet aztán a számos szponzorok és érdekképviseletek a mérvadó döntési helyekre továbbítanak.
Az openEU mellett a rendezvény fő szponzorai voltak a PWC, a Merten&Martienssen Kft., a WIFI Képzési Központ, a FIVOSZ, az UniCreditBank, a B-tel és a SIC, mint az osztrák KKV-akadémia szponzora. E rendezvény által a KKV-Ház Zrt.-nek sikerült beszállnia a kkv-gazdaság érdekeinek képviselői közé, s ezáltal az openEU is fontos lépést tett meg a német-magyar gazdasági kooperáció irányába.

Forrás: openeu.eu

Fővédnök dr. Becsey Zsolt államtitkár

A honlapunkról letölthető a konferencia programja.

A rendezvény ingyenes, de regisztrációhoz kötött!
Az érdeklődőket szeretettel várjuk.

November 5-én a Golden Dove konferencián mutatták be a Direkt Marketing Szövetség (DMSZ) támogatásával készült első E-Mail Marketing Report eredményeit.

A felmérés 12 000 internetező megkérdezésén alapult, és az általános e-mail használati szokások mellett többek között az internetes nyereményjátékokban való részvételi hajlandóságot, a reklámüzenetek olvasási szokásait, és az ingyenes e-mail szolgáltatók ismertségét vizsgálta.
A felmérés szerint az e-mailezők ritkán változtatják a mindennapokban használt fő e-mail címüket. Az is kiderült, hogy 1-2 év alatt a fő e-mail címek körülbelül egytizede évül el, miközben az emberek háromnegyede jellemzően a fő e-mail címét adja meg feliratkozáskor, ezért is fontos a rendszeres adatbázis-karbantartás, hiszen a sikeres e-mail marketing kampányoknak ez a lelke.
A gyakori e-mailezőknek mindössze 10 százaléka az, aki nem kap napi rendszerességgel jóváhagyott, és 20 százaléka kéretlen reklámüzenetet, emellett az elektronikus postafiókokban átlagosan a jóváhagyott üzenetek aránya a magasabb. Az engedélyezett reklámlevelekkel szembeni attitűdök egyébként pozitívak: az emberek 90 százaléka egyetért azzal az állítással, hogy ha a tárgy felkelti az érdeklődését, elolvassa az üzenetet, s csupán 9 százalék töröl minden reklámlevelet olvasatlanul.

Az aktív internet-felhasználók a nyereményjátékokra is nyitottak: négyötödük többször is játszott már, minden második pedig minden lehetőséget megragad erre, és csupán 5 százalék nyilatkozott úgy, hogy soha nem próbálná ki. Az online nyereményjátékok esetében általában optimisták vagyunk: a rendszeres e-mail használók 57 százaléka nyilatkozott úgy, hogy hisz a nyerés esélyében. Regisztrációkor egyébként a játékosok 82 százaléka minden esetben a valós adatait írja be.

Forrás: vg.hu, Kép: , Kép: © pixelio.de

Egyszóval marketing problémái vannak. Hogyan lehet ezeket elkerüni?

Tapasztalataim szerint akár KKV és akár nagyvállalat, a marketing menedzserek egyformán “szenvednek”, amikor az online marketingről van szó. Ami még rosszabb, a versenytársak is támadnak a weben. Vannak akik sikeresen, mások kevesebb sikerrel. A “siker” definíciója pedig nem egyértelmű. Úgy tűnik, mintha nem lenne kiút ebből a helyzetből.

A hat leggyakoribb ok, ami miatt hatástalan a legtöbb cég online marketingje:

1. Az online marketinggel kapcsolatos alapok hiánya
Gondolok itt az alapvető üzleti modellekre, amelyek az interneten működnek, továbbá az online kommunikáció alapvető típusaira is. Egyáltalán nem mindegy, hogy melyik online reklámformátummal szeretnénk márkát építeni és melyikkel eladni. A négy alapvető üzleti modellt a neten pedig a cégtulajdonosok szisztematikusan nem tartják szem előtt.

2. A “hatékony, felhasználóbarát website” fogalom teljesen ismeretlen
Már csöpög a netről az a website mennyiség, ami csak a tulajdonosnak okoz örömet animációs, hangos vagy más figyelemfelkeltő eszközök használatával. A “látványos” website-ok sajnos csak számukra hatékonyak – a website látogatóknak nem. A látogatókat felhasználóbarát website design-nal (ami nem csak grafikai megjelenést jelent) lehet például irányítani olyan irányba, ami a vállalkozásunknak megfelel. Erre azonban csak kevesen képesek.

3. Az online reklámot nem vagy tévesen használják
Az első véglet az, amikor egy cég létrehoz egy websiteot, és abban bízik, hogy a látogatók maguktól fognak rátalálni, és belőlük megrendelő lesz. A másik véglet, hogy hiszünk minden “jött-mentnek”, hogy nála kell hirdetni (általában bannerrel) a saját termékeinket, mert nincs szakmai tudásunk felmérni az ajánlatot, hogy hatékony-e vagy sem.

4. A “keresőbarát website” fogalom teljesen ismeretlen
Az előbb említett, a tulajdonosoknak oly kedves animációs és egyéb technikai megoldások sajnos kimutatható kárt okoznak a vállalkozásoknak. A kár akkor jelenik meg, amikor a termékük célcsoportja olyan szóra keres az internetes keresőkben, ami kapcsolatos a vállalkozásukkal/termékeikkel, de sajnos, nem találja meg a website-jukat az első találati oldalakon. Ez gyakran 30%-40% ingyenes látogatói forgalom elvesztésével jár, a megrendelések kieséséről nem is beszélve.

5. Az e-mail marketing = tömeges e-mail küldés ismeretlen listára
A kéretlen e-mail kommunikáció sok KKV-nek sajnos a mai napig az egyetlen használható eszköz az online marketing palettáján. A károkról gyakran nem tudnak sokat, de arról sem, hogyan lehet használni az e-mail marketinget másképpen. Így rövidtávon esetleg nyernek 1-2 megrendelést, de hosszútávon veszítenek a márkaismertségből és a törvény üldözöttjei lesznek.

6. A “hatékonyságmérés” = tudni a website-unk látogatói és oldalletöltési számát
“Ha nem tudjuk merre megyünk, mindegy, melyik úton fogunk elindulni.” – ismeretlen szerző. Ha nem tudjuk mi történik a website-on, akkor többek közt azt sem tudjuk, hogy melyik fizetős reklámkampány volt hatékony és melyik nem. A sikeres marketing egyik alappillére a hatékonyságmérés. Forrás: ugyvezeto.hu, Kép: © stock.xchng (SXC)

A Weber Shandwick és a KRC Research közös tanulmánya szerint a gyártók és szolgáltatók gyenge minőségű kommunikációja számottevően lassítja a környezetkímélő technológiák („cleantech”) elterjedését.

A Franciaországban, Németországban, Spanyolországban és az Egyesült Királyságban megkérdezett összesen 400 beszerzési vezető közel egyharmada (29%) egyáltalán nem kap információt cleantech vállalatoktól. További egynegyedük (26%) kap ugyan híreket, de nem elegendőt, míg 11% szerint a kapott információ túl bonyolult.

A tanulmánya rámutat, hogy az európai vállalkozások 60%-a napjainkban ugyanolyan fontosnak tartja a környezetbarát beszerzést, mint a gazdasági visszaesést megelőzően, sőt 25% szerint a jövőben még nagyobb hangsúlyt kapnak majd a környezetbarát technológiák. Csupán a megkérdezettek 14% véli, hogy e terület alacsonyabb prioritást élvez majd a későbbiekben.

Annak ellenére, hogy Európában tíz nagy szervezetből nyolc rendelkezik cleantech beszerzési politikával, a megkérdezett döntéshozók fele szerint a magas költségekkel kapcsolatos percepciók nagyban akadályozzák a „zöld befektetéseket”.

A tanulmány az alapvető különbségeket is kiemeli a kulcsfontosságú Európai piacokon a környezetbarát termékekkel és szolgáltatásokkal kapcsolatban:

• Míg Németországban a szervezetek közel háromnegyedének vannak „cleantech” irányelvei, addig az Egyesült Királyságban a válaszadóknak alig több mint a fele rendelkezik ilyenekkel.

• Franciaországban a válaszadók kétharmada a költségeket találja a cleantech elterjedése legnagyobb akadályának, míg a németeknél kevesebb, mint 40% gondolja ugyanezt.

• A német és spanyol szervezetek 83%-a felméri az alvállalkozók környezeti teljesítményét, Franciaország esetében ez az arány kevesebb, mint 50%.

• A gazdasági visszaesés eredményeként a spanyolok és franciák nagyobb hangsúlyt fektetnének a környezetbarát technológiák felhasználására (37 vs. 28%), míg a németek és az angolok nem tartják ezt olyan fontosnak (17 és 16%). Forrás: marketingesmedia.hu, Kép: © stock.xchng (SXC)

Azonban ezen a területen többen is növelték kiadásaikat, ami azt jelenti, hogy jövőre pedig már szerény mértékben emelkedhetnek a kommunikációra fordított összegek.

A sajtón keresztüli kommunikáció, a PR mutatja a legegyenletesebb eloszlást: míg több piaci szereplő az általános költségcsökkentési nyomás hatására ezen a területen is fékezte kiadásait, addig a felmérésben résztvevők közel 30 százaléka a PR költések növelésében látta a pozíciómegtartás és erősítés zálogát.

A Goodwill szerint a szereplők felismerték, hogy az aktív médiaszereplés hitelesebb a kizárólag reklámokban megfogalmazott üzeneteknél.

Az elmúlt hónapokban érzékelhető kedvező reálgazdasági és pénzpiaci változásoknak köszönhetően a jövő évre tervezett büdzsék már mindhárom fő kommunikációs területen stagnálást, vagy mérsékelt növekedést jeleznek előre, 10-20 százalékos sávban mozognak. A piaci szereplők kevesebb, mint 10 százaléka tervez jelentősebb költségcsökkentést ezeken a területeken.

A három fő kommunikációs terület közül jövőre egyértelműen a rendezvényre fordított összegek növekedése várható a felmérés alapján.

A Goodwill Communications 2009 szeptemberében és októberében az elsősorban vállalati és intézményi kört, valamint jelentős vagyonnal rendelkező magánszemélyeket megcélzó pénzügyi szolgáltatók körében végezte felmérését.

Az alapvetően nem általános lakossági ügyfélkörrel rendelkező pénzügyi szolgáltatók körében a kommunikációs büdzsén belül együttesen közel 90 százalékot tesznek ki a rendezvényekre, a PR-ra és a reklámra fordított összegek, azonos megoszlásban (28-28 százalék). A belső kommunikáció és a társadalmi felelősségvállalás keretében elköltött forintok a teljes kiadások 17 százalékát teszik ki.

A Goodwill közleménye alapján a válaszadók negyede legalább 10 százalékkal növelte a rendezvényekre fordított összegeket 2009-ben. Forrás: mfor.hu, Kép: © stock.xchng (SXC)

A postán először kapott kéretlen reklámhoz október 1. után már mellékelni kell egy borítékot, amelynek visszaküldésével ingyen lemondható a további reklám.

A múlt év nyarán hozott reklámtörvény csak akkor engedi meg a közvetlen üzletszerzést – különösen elektronikus levél küldését -, ha ahhoz a reklám címzettje előzetesen, egyértelműen és kifejezetten hozzájárult. Más a helyzet a postán küldött reklámmal, ehhez nem kell a címzett előzetes hozzájárulása, viszont az érintett a további küldést bármikor ingyenesen és korlátozás nélkül megtilthatja.

A reklámtörvény egy idei módosítása mederbe terelte a postai kéretlen levelek lemondásának a módját. Október 1-jét követően az első alkalommal küldött reklámküldeménynek tartalmaznia kell a lemondást lehetővé tevő, előre megcímzett, térítésmentesen feladható és könyvelt küldeményként – igazolható módon kézbesített – válaszlevelet. Forrás: fn.hu, Kép: © stock.xchng (SXC)